festő, grafikus
(Debrecen, 1946. április 28.-)

Művészeti tanulmányait autodidaktaként kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat Ék Sándor, Raszler Károly és Bernáth Aurél növendékeként. Első bemutatkozása a Budapesti Művészbarátok Egyesületében volt. 1976-ban Hódmezővásárhelyt a Tornyai Múzeumban állított ki. Grafikai művészetét sajátos, a karikatúra felé hajló megjelenítés jellemzi. Elsőnek kapta meg a Kondor Béla grafikai díjat.       

1969-1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1970-1973: Mesterképző, Magyar Képzőművészeti Főiskola; mesterei: Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly. 1976: Kondor Béla-díj; 1978: Derkovits-ösztöndíj; 1979: Párizs; 1980: Derkovits-emlékérem; 1985: Miskolci Grafikai Biennále nagydíja; 1986: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Csongrád Megye díja; 1987: Munkácsy-díj; 1992: Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Városi Önkormányzat díja; 1993: MAOE-díj; 1994: Hódmezővásárhelyi Servió Bt. díja; 1997: Koller-díj; 1998: Arte des Art ösztöndíj, Párizs. A Magyar Fotóművészek Sövetsége, a Magyar Grafikusok Szövetsége, a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Budapesten és Nógrádkövesden dolgozik. Látomásos, félabsztrakt látásmódja, mely felfokozott pszichológiai-emocionális érzékenységéből táplálkozik, a misztikus, spirituális élmények iránti affinitása egyfajta szuverén "lélektani szimbolizmus" kialakításához vezette, mely 1988-tól mindinkább telítődik romantikus-expresszív elemekkel és irodalmi-történelmi allúziókkal. 1976-1984 között főleg grafikákat készít, a rézkarc mellett aquatinta, mezzotinta technikával alkotja meg szuggesztív, szakadozott, tört formák szenvedés-sugallta lapjait. A 80-as évek második felében újra fest, nyugtalan, égő színek jellemzik a historizmus és a neobarokk által is érintett munkáit. Az utóbbi években a litográfiában egyedülálló lavírozási technikát dolgozott ki, eleddig ismeretlen összetételű emulziókkal (Zarathustra-sorozat, 45 lap). Caspar David Friedrich mellett Goya munkásságát is behatóan tanulmányozza, 1986-1989 között Milton Elveszett Paradicsomának inspirációjára készít 30 lapos sorozatot, 1996 óta dolgozik monumentális Nietzsche-sorozatán. A már címeikben is igen fantáziagazdag műveket egyfajta szimultaneizmus jellemzi, több mozzanat rétegződik egymásra, a tér- és idősíkok egymásra kasírozása az adott pillanat időtlenségét, örökkévalóságát sugallja.

Mesterei: Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly.
Egyéni kiállítások
1976 - Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely - Galéria Annie Hausmens, New York
1978 - Galerie Lucien Servou Pierre, Párizs - Stúdió Galéria, Budapest
1979 - Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen - Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1980 - Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen
1981 - Forradalmi Múzeum [Záborszky Gáborral], Szombathely
1982 - Mini Galéria, Miskolc
1986 - Dürer Terem, Budapest (kat.) - Madách Imre Művelődési Ház (kat.), Vác
1989 - Vigadó Galéria, Budapest
1990 - Somogyi Képtár, Kaposvár
1994 - Egy életmű töredéke, Műcsarnok, Budapest, Olof Palme Ház, Budapest
1995 - Vigadó Galéria, Budapest [Szemethy Imrével]
1999 - Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1972 - Művésznövendékek kiállítása, Miskolci Képtár, Miskolc
1975 - Csokonai-kiállítás, Miskolci Képtár, Miskolc - VIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc
1976 - 23. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1977 - Szegedi Nyári Tárlat
1982 - Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1984 - Szürrealista grafika, Óbudai Galéria, Budapest
1985 - 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest - XIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc
1986 - Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1990 - SZETA-kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1991 - Grafikai Műtermek 91, Csontváry Terem, Pécs
1997 - A Merics-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen
Hatvani Múzeum, Hatvan
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Irodalom
Neuberger R.: ~, Egyetemi Lapok, 1976. február 2.
Neuberger R.: Bemutatjuk ~ rézkarcait, Egyetemi Lapok, 1978. október 16.
Supka M.: (kat., bev. tan., Helikon Galéria, Budapest, 1979)
Láncz S.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1980/2.
P. Szűcs J.: Szívre lépő szívtelen férfi, Népszabadság, 1980. január 11.
P. Szabó E.: Három kiállításról, Napjaink, 1982/7.
Krunák E.: Jöjj hozzám, rögeszme! ~ grafikáiról, Művészet, 1981/10.
Lóska L.: Képképzetek (beszélgetés), Új Tükör, 1984. október 14.
P. Szűcs J.: (kat., bev. tan., Dürer Terem, Budapest, 1986)
(Pszj) [P. Szűcs J.]: Trió, Mozgó Világ, 1986/2-3.
Bakó E.: A mai magyar grafika kalapos királya. ~ képi világáról, Alföld, 1986/11.
Gyárfás P.: Asszonyok, történetek, Művészet
Sümegi Gy.: Rozsdás galambok megváltója. ~ művészetéről, Kortárs, 1988/4.
Lóska L.: A formák tánca. ~ kiállítása a Vigadó Galériában, Művészet, 1989/11.
Supka M.: A Széchenyi-gondolat. Egy grafikai albumról, Kortárs, 1989/6.
Kováts A.: Szabadkézi regény. ~ életműtöredéke, Beszélő, 1994. február 10.
Kováts A.: ~ & Szemethy, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 25.
Szemethy I.: Tisztelt Reunió!, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 18.
Sinkó I.: Töredékherceg és ködgomolybáró, Új Művészet, 1996/1-2.
Szemethy I.: Egy önfúziós rajzköltő. ~ muzeális képeiről, Élet és Irodalom, 1996. január 26.
(Markója Csilla)

Lexikális referencia

• MFGL: I/21

• Művei
• Hasonló festők
• Eladó
• Tanulmányok

Regisztráljon és keressen!

Eladnám a(z) Almásy Aladár festményemet!